Tudatos fogyasztás

A tiszabői naperőmű program a környezeti és a társadalmi fenntarthatóságot egyszerre veszi figyelembe. A cél nem egyszerűen az, hogy a rászoruló családok kikerüljenek az energiaszegénység szorításából, és biztonságos és egészséges módon tudjanak fűteni télen, hanem az is, hogy hosszú távon tudatos fogyasztókká váljanak. Kezdetben tudatos energiafogyasztókká, majd reményeink szerint olyan háztartásokká, amelyek általában is érzékennyé válnak a pénzügyi kiadások és bevételek viszonyára, és így sikerül elkerülni az eladósodás csapdáját.

Ahogy paradox módon sokszor a fejlődő országok népbetegsége az elhízás, úgy az energiaszegénységgel küzdő családokra bizonyos értelemben jellemző az energiapazarlás. Ehhez számos tényező járul hozzá, melyek egy része fűtéstechnikai jellegű, más része a pénzügyi, költségtervezési tudatosság hiányából fakad.

A szigetelés és a nyílászárók hiánya vagy gyenge minősége, az alacsony hatásfokú fűtési módok azt eredményezik, hogy még egy minimális komfortérzetet is csak arányaiban jóval nagyobb energia ráfordítással lehet megvalósítani. A rászoruló családok sokszor nincsenek is tudatában annak, hogy mennyi energiát fogyasztanak, és ha nem érzik közvetlenül ennek pénzügyi súlyát, akkor könnyen kiszolgáltatottá válhatnak a helyi uzsorásoknak, és adósságspirálba kerülnek.

A naperőmű projekt tervezésekor és megvalósításakor ezért elsődleges szempont volt a relatív energiapazarlás technikai-műszaki oldalról történő csökkentése mellett a fogyasztói tudatosság növelése is. A cél az, hogy a támogatottak tisztában legyenek a felhasznált energia és eszközök értékével, érdekeltek legyenek a takarékosságban és az eszközök állagmegőrzésében, vagyis tanuljanak meg gazdálkodni a kiadásaikkal, és azzal, amijük van.

Mindezt két ösztönzővel valósítja meg a program. Egyrészt a támogatott családok a fűtésre szolgáló elektromos fűtőpanelt nem ajándékba kapják, hanem egy-egy fűtési idényre bérlik. Bár a bérleti díj inkább jelképes, hogy ne terhelje meg túlságosan a családi költségvetést, mégis ösztönzőként szolgálhat ahhoz, hogy a támogatott családok az eszköz állagát megóvják, és a fűtési szezon végén hiánytalanul visszaszolgáltassák, ezzel is segítve a program fenntarthatóságát.

Másrészt, csak olyan családok részesülhetnek a fűtési támogatásból, akik vagy már rendelkeznek előrefizetős mérőórával, vagy vállalják annak felszerelését. A támogatás nem korlátlan mennyiségű áramot jelent, hanem havi fix összegű fogyasztást, amit minden hónap elején feltöltenek a háztartás mérőórájára, így a családok valós időben láthatják energiafogyasztásukat és a hónapban még hátralévő kapacitást. Az órára természetesen önerőből is tölthetnek fel pénzt a település máltai Jelenlét pontján.

A viselkedési közgazdaságtan az elmúlt évtizedekben bebizonyította, hogy az ilyen ösztönzők rengeteget számítanak, hiszen a legtöbb ember - nem csak a rászorulók - alapvetően veszteségkerülő, ráadásul sokkal érzékenyebb az azonnali veszteségekre, mint azokra, amelyek csak valahol a távoli jövőben jelentkeznek - ami az eladósódásra való hajlam egyik magyarázata. Az előrefizetős mérőórák pont ezt a pszichológiai sérülékenységet hivatottak kezelni azzal, hogy a felhasználók valós időben láthatják a fűtéssel járó azonnali költségeket.

Végül, ha csak szimbolikusan is, de a megtermelt energia értékét jeleníti meg a falu közelében épített naperőmű is, hiszen az ott lakó családok testközelből láthatják a fűtési támogatás forrását biztosító innovációt és beruházást.